A fotózás művészet? - Interjú egy fotóssal és egy grafikussal
Bati Dániel és Megyeri Viktor a válaszadók térfelén!
Először kezdjük Danival, a fotóssal (www.divatfoto.com).
1, Mikor kezdtél el fotózni és miért?
Huhuuu,már az első kérdésnél bajban vagyok, nem volt pontos dátumhoz kötve,ha jól emlékszem valamikor általános iskola vége-és középsuli eleje közé tehető, kb. 8 évvel ezelőtt kezdhettem.
A miért-et kérlek ne kérdezd,nem volt miért, csak szerelem,vak szerelem ami azóta is tart.Imádtam a képeket, mindig is nagy hatással voltak rám, és amint lehetett az első nagyobb megtakarított pénzemből vásároltam egy (tegyük hozzá ezt sosem fogom elfelejteni) Polaroid Pdc 1050-es 3 megapixeles gépet, hogy nekiállhassak felhőket és naplementéket fotózni, mint akkor minden 14 év körüli, aki fényképezőt vett a kezébe.
2, A fotózás melyik műfaját képviseled? Miért ezt választottad?
Úgy gondolom inkább a műfaj választott engem,és talált rám. Ez egy hosszas út megtalálni a saját műfajodat, minden egyes korszak jól elkülöníthető, ahogy halad és változik az ember.Én sem értem a végére még, ez egy állomás jelenleg ahol most tartok.Mondjuk úgy leszálltam a vonatról, hogy körülnézzek a városban, több várost is megnéztem már mielőtt elértem a mostaniba , ami mellesleg nekem egy fővárosnak tűnik.
Ahogy mondtam szerintem ez egy közös választás volt a műfaj és énköztem, mindig is imádtam a gyönyörű nőket, és ahogy nő az ember egyre jobban ez kezdi érdekelni és hát ki ne szeretne a legjobb csajokkal dolgozni ? :)
Ha kötelezően kategorizálnom kéne magunkat, azt mondanám fashionfoto,de ha a kicsapongásainkat nézzük akkor sokszor áthajlunk a digitart felé.
3, Mi az, amit a fotós műfajtól vársz?
Ha ezekkel tisztában vagyunk akkor állhatunk neki megvizsgálni hogy mit is várhatunk a fotózástól. De azt is hozzá kell tennem, a fotózás egy ideje már nem egyszemélyes munka, sőt egyre nagyobb teamekről szól az egész. Személy szerint nem a fotózástól vannak elvárásaim, inkább önmagammal és a csapatunkkal szemben. Látom azt, hogy egyenként is remek szakemberek vesznek körül akikkel imádok dolgozni, de team-ként kell dolgoznunk és nekem az az elvárásom, hogy képes legyen mindenki a legjobbját adni és nem csak külön-külön hanem együtt, egységben is remekelni. Szeretném ha megtérülne a rengeteg befektetett munkaóra és elérhetnénk oda, hogy a legjobbak lehessünk, ha valaki meglátja képeinket azt mondja na igen, ez egy FOTO.
4, Szerinted mitől lesz egy fotó jó?
Ez teljesen egyéni mindenkinél, valakinek csak az számít, hogy technikailag rendben legyen egy kép, szépen legyen világítva, jól legyen vágva, valakinek az az első hogy milyen mondanivalót tartalmaz , illetve milyen koncepció alapján készült.
Egy fotó számomra attól lesz jó és értékes ha nem csak technikailag bravúros de koncepció alapján készült és van története-tartalma a képnek.
Na ez az amit a többiektől kéne megkérdezned, ők látják igazán hogyan is dolgozom, én "sajnos" szerelmes vagyok a munkámba és teljesen elvakult,és csak dolgozom-dolgozom-dolgozom.
6, Mik a terveid a jövőre nézve?
Szeretném ezt a szerelmet házassággá kovácsolni és partifotósként dolgozni :) Viccet félretéve, szeretném ha elérhetnénk oda, amit már említettem korábban: a legjobbak közt lenni. Ez az a szakma amit vagy úgy csinálunk, hogy teljes gőzzel és mindent képesek vagyunk feláldozni érte vagy csak csináljuk inkább hobbyfotósként.
Személyes cél lenne, ami szerintem ebben a szakmában mindenkinek, ha valaki a kezébe venne egy Vogue -ot és a végén megnézné hogy a ki a fotósa az én nevem szerepeljen ott :) ez például egy cél lehetne.
Viktor átveszi a stafétabotot:
Ízelítő:
A bejegyzés trackback címe:
Kommentek:
A hozzászólások a vonatkozó jogszabályok értelmében felhasználói tartalomnak minősülnek, értük a szolgáltatás technikai üzemeltetője semmilyen felelősséget nem vállal, azokat nem ellenőrzi. Kifogás esetén forduljon a blog szerkesztőjéhez. Részletek a Felhasználási feltételekben és az adatvédelmi tájékoztatóban.
hedkandi 2009.10.30. 22:16:10
HorvathL · http://hestyle.blog.hu 2009.10.31. 11:13:13
talán ez a szakma még gyermekcipőben jár itthon, bár megint: nincs rálátásom, de még van hova fejlődni
azért örülök, amikor a külföldi blogokon/magazinokban feltűnik egy-egy magyar név. csak sajnos még nagyon kevés.