2011.10.26

Férfimodell-típusok akkor és most

HorvathL | 2011.10.26 10:00 | Szólj hozzá!


A férfi modellek sosem kaptak akkora figyelmet, mint női társaik. Talán azért, mert a modellkedést egy tipikusan női szakmának tartják, de igenis szükség van a férfiakra is ebben a szakmában, hiszen az üzlet róluk is szól. És mi is adhatna el jobban egy jól szabott öltönyt, mint egy megnyerő külsejű, széles vállú úriember? Megmondjuk: egy vékonyka, tetovált, kölyökképű fiú.

 

 

A DIOR ÉS A NYÜZÜGÉK

A Dior férfi modelljeivel kezdődött. Igen, azokkal a csirkemellkasú, pehelysúlyú rockersrácokkal, még éppenhogy a kamaszkor hírét hozó pattanások nélkül. Majd' egy évtizede, hogy Hedi Slimane, a Dior akkori férfi kollekciójának tervezője bátran elrugaszkodott a kétezres évek eleji férfiideáltól, amely a férfidivatot az azt megelőző évtizedekben uralta: sportos, széles testalkat, erős állkapocs, keskeny, szúrós tekintet - biztosan emlékeztek. Azóta szezonról-szezonra a tervezők, magazinszerkesztők és fotósok elkezdték követni Slimane-t. A Dior modelljeinek akkora hatása volt, hogy rengeteg hasonmásuk jelent meg az iparban. Ők idővel jelentéktelen katalógusok oldalaira juttatták a klasszikusan jóképű, idősebb modelleket. A kifutókon és a reklámkampányokban rendkívüli módon elterjedt ez a vékony, szálkás, kölyökképű alkat. Raf Simons és Miuccia Prada például annyira favorizálták a fiatalokat, hogy a milánói vagy párizsi modellcastingokra az ifjak néha édesanyjuk kíséretében érkeztek. Ennyit a rock'n roll-ról.

Egy 2004-es Prada kampány

 

A VÁLTOZÁS SZELE

"A férfiakat mindig is a hivatásuk határozta meg" - állítja Joe Levy, a Maxim főszerkesztője. Amikor a gazdaság virágzott, a fogyasztók könnyebben fogadták be a designer cégek extrémebb, szokatlanabb ötleteit - a vékonyka fiú képét. Ez egészen addig működött, amíg a gazdasági válság be nem ütött. "A munka, a karrier eszménye, a megélhetés bizonytalanná vált. Így a régebbi elgondolásokhoz nyúlunk vissza, mit is jelent férfinak lenni, hogyan is fest egy erőt sugalló férfi."

Krízishelyzetben elfelejtjük a feliratos pólót, a hónalj alá csapott gördeszkát és elegáns öltönybe öltözünk a sorozatos állásinterjúkhoz; egyszóval felnövünk. Ennek következményeként a régi vágású, férfias modellek visszatértek a kifutókra és a magazinok borítóira. Továbbá érdekes, hogy szoros gazdasági vonatkozásai is vannak a dolognak. Ha megnézzük a '30-as, '40-es években, a nagy gazdasági világválság idején készült filmeket, nem láthatunk mást, mint erős alkatú férfiakat. A nehéz időkben az embereknek szükségük van egy olyan erős férfi képére, akiben a megoldást, a vigaszt látják.

Bruce Cabot az 1931-es King Kongban

A GQ szerkesztője, Jim Nelson is úgy gondolja, hogy a fiatalos típus már nem annyira domináns. Amikor a modelleket válogatják, figyelnek arra, hogy idősebbek legyenek, tapasztalatot, bölcsességet, magabiztosságot sugalljanak, legyenek férfiak. Akit mostanában keresnek, az körülbelül Jon Hamm, a Reklámőrültek sorozat sztárja. Hazánkból talán Árpa Attilát hozhatnám példának, aki nem egy médiabohóc, a körülötte lévő felhajtást is tudja kezelni, és megjelenése igen férfias.

Jon Hamm

 

Árpa Attila

 

A számítástechnika korában, amikor a munkának a legtöbb esetben szinte nincs is kézzelfogható eredménye, az emberek többségének még mindig az a célja, hogy emlékezzenek rájuk azért, amit alkotnak. A férfiak még mindig végeznek nehéz, fizikai munkát, még mindig hoznak létre lenyűgöző tárgyakat, nem csak karaktereket a monitoron. A fiatalos modelltípus nem ezt sugallja. Azt sugallja, hogy az élet egyszerű, bulizzunk, legyünk szabadok, a felelősségvállalás ráér, miénk a világ. Ezzel a szemlélettel az idősebb korosztály nem tud azonosulni.

 

MASZKULINITÁS VS FIATALSÁG

Mi a helyzet manapság a divattervezőkkel? Valahogyan nekik is reagálni kéne erre a változásra. Meg is teszik, megjelentek a kínálatban az úgynevezett "heritage" (örökség) kollekciók és a work wear (munkaruházat), a kifutóikra pedig már olyan alkatú urakat is válogatnak, akikre bátran rá lehet sütni, hogy sosem jártak manikűrösnél.

Az egyik első férfi szupermodell, Jeff Aquilon képét ezer meg ezer helyen bemutatták már, mint a klasszikus maszkulinitás mintapéldáját. Abban az időben rengeteg pénzt keresett külsejével, de furcsamód nem járt plasztikai sebészhez és nem evett kórosan keveset, csupán két szabályhoz igazodott: karban tartotta testét és sosem késett. Egyszerű, nem? Nincs túlbonyolítva a dolog, nincs benne semmi mesterkéltség, nincsen tudatos stílusfaragás. Ő képviseli esetünkben a ʼ80-as, ʼ90-es évek férfijait.

Jeff Aquilon akkor...

...és most



Talán az is közrejátszhat a maszkulin férfi előretörésében, hogy a stylistoknak már nincs akkora szavuk ezekben a döntésekben. Lehetséges, hogy a vásárlók átlagéletkora nő, így inkább szeretnének olyan férfiakat látni, akik jobban hasonlítanak rájuk. (Megj.: A célcsoport cégenként változik.)

Vajon melyik fiú ne szeretne kinézni úgy, mint Aquilon, ennyi idősen? Mégis, az ilyen típus hosszú ideje nem keresett az iparban, helyette évekig Pán Péter androgün verzióját láthattuk mindenhol. Mindig Cole Mohr jut eszembe, aki egy személyben testesíti meg azt vékony, szálkás testalkatú, fiatalos arcú, elálló fülű típust, ami évek óta uralja a férfidivatot. A változást viszont jelzi, hogy már a tavalyi szezonra is kerestek férfias modelleket az olyan cégek, mint a Prada, Gucci vagy Louis Vuitton, akik eddig kizárólag a fiatalokat részesítették előnyben.

Cole

 

AKKOR MELYIK?

Egy divattal foglalkozó magazinnak olyan férfiakat kell bemutatnia, akikhez az olvasó közelebb áll, akik beleillenek a saját jövőbeli képébe, akire azt mondja: szeretnék én is így kinézni! Ezért választotta a Details magazin legutóbbi címlapjára David Gandyt. Elég a képre néznünk és máris érthető a döntés.



A klasszikus szépségre tehát mindig is lesz igény, napjainkban ezt bizonyítja a maszkulin férfitípus visszatérése. Emellett természetesen még jelen van az érdekes, fiatal fiú képe is a férfidivatban. Azt hiszem, az sem jó, ha kizárólag valamelyik típus uralja az egész ipart, így a mostani, köztes megoldás, ingázás a két típus között ideálisnak mondható.

Egyébként kétes, hogy a férfiak kizárólag ezzel a két típussal tudnának azonosulni, de a divat - hatalmas üzlet lévén - a férfi külsejéből kell megéljen. És itt az egyik karakter a férfiak tökéletes maszkulinitását, erejét hangsúlyozza ki, a másik pedig a fiatal fiú érdekes, laza, bohém oldalát.

Nekünk pedig nincs más dolgunk, mint kiválasszuk, melyik áll hozzánk közelebb.

(képek: google, gq, fashionisto, models.com)




A bejegyzés trackback címe:

https://hestyle.blog.hu/api/trackback/id/tr973329948

Kommentek:

A hozzászólások a vonatkozó jogszabályok  értelmében felhasználói tartalomnak minősülnek, értük a szolgáltatás technikai  üzemeltetője semmilyen felelősséget nem vállal, azokat nem ellenőrzi. Kifogás esetén forduljon a blog szerkesztőjéhez. Részletek a  Felhasználási feltételekben és az adatvédelmi tájékoztatóban.

Nincsenek hozzászólások.
süti beállítások módosítása